Kedves Látogató!

Üdvözlünk honlapunkon, mely a pöstyéni gyógyfürdőt fellendítő Winterekről szól. Bemutatjuk a családot, a várost és a fürdőt, Benyovszky Mánya Ágnes ifjúsági kisregényéből pedig megismerkedhetsz a fürdőalapító Winter Lajos érdekes életútjával is. Kellemes és tartalmas időtöltést!

A SIK csapata

A projektről

A kezdeményező SIK

A Sellyei Ifjúsági Klub (SIK) a Csemadok helyi alapszervezete mellett nagyon fontos szerepet játszott Vágsellye 1989-es rendszerváltozás utáni magyar kulturális életében. Az Alsó-Vág menti városban a második világháborút követően egyre csökkent a magyarok arányszáma, a 2011-es népszámlálás után az összlakosság 14 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

A SIK elsősorban a magyar ifjúságot integrálta különféle rendezvényekkel. Székhelye a többi vágsellyei magyar szervezettel együtt a vágsellyei Feketeházy János Magyar Házban volt. Szellemi elődjének az 1966-ban alapított helyi Vörösmarty Klub tekinthető, amely számos ismert személyiséget láthatott vendégül (Ratkó József, Utassy József, László Gyula, Püspöki Nagy Péter, Czine Mihály és mások).

A projekt célja

A Sellyei Ifjúsági Klub (SIK) által indított projekt fő célja, hogy szélesebb körben ismertté tegye a világhírű pöstyéni fürdőt fellendítő Winter Lajos (1870–1968) életútját. A rendkívül sokoldalú, zsidó származású vállalkozó a helyi fürdőlétesítmények bérlőjeként nagyban hozzájárult Pöstyén várossá fejlődéséhez. Érdemeit a magyar és a szlovák helytörténeti és történelmi munkák, a fürdőélet, az idegenforgalom és a gazdaság történetével kapcsolatos monográfiák rendre felsorolják. A Winter család emlékét Tardoskedd község, Ipolyság és annak városi múzeuma, Pöstyén és a fürdővárosban működő Balneológiai Múzeum is méltóképpen őrzi. Ám mindeddig hiányzott egy olyan, elsősorban az ifjú magyar olvasóközönségnek szánt népszerűsítő munka, mint amilyen Benyovszky Mánya Ágnes Winter Lajosról szóló, Winter-vakáció - Nyári kaland Pöstyénben című kisregénye, amely a SIK gondozásában jelent meg 2021 őszén. A történet főhőse egy mai kamaszlány, aki pöstyéni tartózkodása idején fedezi fel a fürdő fejlesztőjének életútját (Winter Lajosét).

Borító előkép Winter-vakáció

A kiadványhoz tartozó információk itt érhetők el: book.winterstory.eu

tag icon A kiadvány elérhetőségéről a Könyvvásárlás menüpont alatt tájékozódhatsz.





A projekt jellemzése

Az utóbbi években az Alexovics Gábor vezette Sellyei Ifjúsági klub (SIK) nemcsak Vágsellye, hanem a tágabb régió magyar vagy magyar vonatkozású értékeinek a feltárásával is foglalkozik. E törekvése részét képezi, hogy magyarul, a magyar nagyközönség számára is kellőképpen bemutassa a pöstyéni fürdőt alapító és működtető Winter család hagyatékát.

A korábban is elérhető információk összegzésén és magyar nyelvű, egy helyen történő bemutatásán túl értékteremtő munkát is kifejt, hiszen megjelentette Benyovszky Mánya Ágnes Winter Lajosról szóló nyelvű ifjúsági kisregényét, interjút készített a Winter-hagyatékot elsőként feltáró és rendszerező Kubičkáné Kucsera Klára művészettörténéssszel. A strukturált ismeretanyag alapján QR-kódos adattár is készült a Winter családról és Pöstyénről.

Története

Pöstyén (szlovákul Piešťany, németül Bad Püschtin) több mint 27 ezer lakosú fürdőváros Szlovákia nyugati részén, Nagyszombat megyében, a Vág folyó mentén. Járási székhely. Csehszlovákia megalakulásáig a történelmi Magyarország része, Nyitra vármegye Pöstyéni járásának székhelye volt. Régészeti feltárások leletei bizonyítják, hogy ezen a helyen, a Vág ivóvízforrásokhoz közeli, napsütötte hordalékkúpjain őskori mamutvadászok telepedtek le. Elképzelhető, hogy már ők is ismerték az enyhet adó hévforrásokat. Gazdag kultúrájuk egyik legékesebb jele a Moraváni Vénusz néven ismert termékenységszobor.

Azt biztosan tudjuk, hogy a barbár törzsekkel hol kereskedő, hol háborúzó rómaiak előtt sem voltak ismeretlenek az itteni 67 Celsius-fokos, iszapos források. A település legkorábbi írásos említése 1113-ból való: a viszonylag közeli Zoborhegy bencés apátsága által kiadott birtoklevél Pescan néven említi. Egy 1435-ben kelt forrásban már például Pestyénként szerepel, 1689-ben Pöstény, majd az 1863 utáni időszakban Pöstyén a hivatalos magyar neve. Feltételezhető, hogy Pöstyén már legkorábbi, 1113-as első írásos említése előtt is virágzó település volt, és az Árpádok korának minden viszontagsága ellenére is az maradhatott. Nem véletlenül kaparintotta meg ezt is Csák Máté tartományúr, aki az északabbra fekvő Trencsén várából az akkori Felső-Magyarország nagy részét hódoltatta. Halála után a birtok az uralkodóra szállt vissza, majd Nagy Lajos király a 14. században hű emberének, Kont Miklósnak adta. Amikor a Kont família kihalt, II. Lajos királytól a feltörekvő Thurzók kapták meg Pöstyént. Ekkortól egyre több a fürdővel kapcsolatos feljegyzés is. A Thurzókhoz hasonlóan az 1720-tól birtokos Erdődyek is sokat tettek a fürdő fejlesztéséért, például 1820 körül nekik köszönhetően emelték a fürdő céljaira az első, klasszicista stílusú kőépületet, körülötte pedig szép parkot alakítottak ki. Később, 1888-ban a Winter család veszi bérbe a fürdőt, és ezzel új fejezet nyílik Pöstyén életében. A város mai címerében a mankótörőt láthatod, de a pöstyéni pecsétnyomókon sokáig a magyar államot alapító Szent István király szerepelt (a legkorábbi ismert pecsét 1564-ből való). A helyi plébániatemplom védőszentje (patrocíniuma) is Szent István király.

A város jelképe – a mankótörő

A mankótörő a város egyik legfontosabb jelképe. Olyannyira, hogy Pöstyén címerében is az szerepel. Arra utal, hogy aki az itteni fürdőben kezelteti magát, teljesen felépül, új erőre kap, és már mankóra sem lesz szüksége. Ebben a történetben is nagy szerepe van a fürdőalapító Winter Lajosnak, ugyanis 1894-ben az ő megrendelésére készült ez a jelkép Heyer Arthur budapesti festőművész műhelyében. Az egyre híresebb fürdővel együtt ezt a szimbólumot is egyre többen ismerték meg, kiváltképp azután, hogy 1933-ban a Kolonnád hídnál felállították a szobrát – Kühmayer Róbert pozsonyi szobrászművész alkotását. Amikor 1945-ben Pöstyént várossá nyilvánították, a mankótörő került az új címerbe.

Nevezetességei

Kolonnád híd

Műemlék Vág-híd Pöstyénben; 1930 és 1933 közt, funkcionalista stílusban épült.

Az alsó részt egy Schwartz nevű svájci szakember tervezte, a felső rész pedig Emil Belluš építész tervei alapján készült.

A leghosszabb fedett híd Szlovákiában. Az üvegrészek díszítését Martin Benka képzőművész alkotta.

Winter Imre Balneológiai Múzeum

A Winter Imre Balneológiai Múzeumot (Balneologické múzeum Imricha Wintera) 1931-ben hozták létre.

A kezdetben helytörténeti intézmény 1996-ban a gyógyfürdőkre és azok történelmére szakosodott.

Gyűjteményéből három épületben kínál ízelítőt: a Fürdőudvarban (Kúpeľná dvorana), az Ivan Krasko Emlékszobában (Pamätná izba Ivana Krasku) és dr. Liska villájában (vila dr. Lisku).

Az intézmény fenntartója a Nagyszombati Önkormányzati Kerület (Nagyszombat megye önkormányzata).

Forrás: wikipedia.org

Szent István király-plébániatemplom

Klasszicista stílusú műemlék épület, tervezője nem ismert.

A régebbi pöstyéni plébániatemplom helyén emelték 1831-ben.

A Szent István megdicsőülését bemutató főoltárkép Ziegler mester műve 1831-ből, a vitrázs üvegablakokat Janko Alexy képzőművész tervezte a második világháborút követően.

Forrás: http://www.vhu.sk

Hadtörténeti Múzeum – Vojenské historické múzeum

A szlovákiai Hadtörténeti Intézet (Vojenský historický ústav) által fenntartott múzeum pöstyéni részlege.

Cím: Žilinská cesta 6545, 921 01 Piešťany

→ Tovább a weboldalra

Forrás: fb@classiccarmuseum

Classic Car Museum

Veterán járművek múzeuma tárlatvezetéssel és interaktív elemekkel. Fenntartója a pöstyéni Veteran Car Club.

Cím: Moravany nad Váhom, Na Výhone 338.

→ Tovább a weboldalra

A Fürdő

Története

A rómaiakhoz hasonlóan a középkorban és az újkor kezdetén is mesterségesen kialakított gödrökben vettek fürdőt a gyógyulni vágyók. A gallyakkal vagy szalmával bélelt mélyedéseket még 1551-ben is használták, amit egy akkor kiadott útikönyvből tudunk. A 16. század második felében ezeket kezdetlegesebb fürdőházak váltották, ám azokat az errefelé is portyázgató török megsemmisítette. (Az oszmánok egyébként 1530-ban és 1599-ben is rajtaütöttek Pöstyénen, ami minden bizonnyal visszavetette az itteni fürdőélet kibontakozását.) Ugyanakkor Wernher György már 1549-ben elismerőleg ír a helyi gyógyvízről, az orvos Johannes Crato von Krafftheim pedig 1571-ben elsőként elemzi annak gyógyhatásait is. Az első áttörés a Thurzók korábbi, szintén fontos fejlesztései után a birtokos Forgách és Erdődy családoknak köszönhetően következett be. Az Erdődyek vendégeként például itt kúráltatta magát Ludwig van Beethoven. A fürdő első kőépületeit 1813-ban és 1850-ben emelték. Pöstyén történetének modern szakasza a Winterekkel kezdődött 1888 után, és a település rangját jól jelzi, hogy 1916-ban itt találkozott Coburg Ferdinánd bolgár cár II. Vilmos német császárral.

A hajdani fürdőélet

Mivel Pöstyén – például Rajecfürdőhöz (Rajecké Teplice), Stubnyafürdőhöz (Turčianske Teplice) vagy éppen Vihnyéhez (Vyhne) hasonlóan – századok óta a magyarországi elit legkedveltebb felvidéki fürdőhelyei közé tartozott, számos feljegyzés maradt fenn az ottani létesítményekről és üdülésekről. Ezekből szemezgetünk. Vályi András a Magyar Országnak leírása című, 1796 és 1799 közt három kötetben megjelentetett szótárából például megtudhatjuk, hogy a Nyitra megyei mezőváros „földes Urai Gróf Erdődy, és Motesiczky Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik kies helyen, Vág-vizéhez nem meszsze”.

Ugyancsak fontos, hogy ispotálya, azaz – mai szóval – kórháza is van. „Nevezetesíti híres fördője, mellynek külömbféle nyavalyákban hathatós foganattya van; lásd felőle Torkos Jánosnak munkáját, e’ tzím alatt: Schediasma de thermis Pöstiniensibus. Határja jól termő, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék, eladásra is van módgyok, első osztálybéli.”

Egy másik, szintén nagyon ismert geográfus, Fényes Elek fél évszázaddal későbbi híradása, az 1847-ben Pesten megjelent kétkötetes Magyarország leirása szerint „Pőstyén (Pistyani, Teplicza)” tót (azaz szlovák) mezőváros „9 mfdnyire Posontól, 5 mfdnyire Nyitrától”, és abban az időben 3266 katolikus, 6 evangélikus és 105 zsidó lakosa van. Katolikus plébániatemplomán kívül bír „az uraságnak csinos nyári mulató kastélyával”. A fő birtokos ez idő tájt gróf Erdődy Józsefné.

Természetesen Fényes munkája a fürdőre is kitér:

„Fél órányira Pőstyéntől épen a Vágh partján fakad ama hires meleg ásványos víz, melly fördésre használtatik; természeti melegsége 48–50 foknyi Reaumur szerint, s olly nagy, hogy benne a tyukot is meglehet koppasztani. Szine nem egészen tiszta; ize, ha meghűl, a közönséges ivó viztől semmit sem különbözik; alkotórészei: csudasó, keserűsó, gypsz, konyhasó, szénsavanyos mész, szénsavanyos keserűföld, kavicsföld, vékony kénköves szesz (spiritus), alkaliföld. Haszna leginkább szembetűnő, a szélütött, vagy más szerencsétlenség által elzsibbadt tagok gyógyitásában, továbbá a szakgatásokban (Rheumatismus) reszketésben, régi sebekben, csipő fájdalomban, s mint némellyek állitják, a szemfájásban is, ellenben az igazi köszvényre nem sokat tehet.”

A javallatok ilyen alapos jellemzésén kívül Fényes Elek a ma már nem létező fürdőlétesítményekről is pontos jellemzést ad:

„Hogy e forrásnak a Vághon tul szemközt lévő hegygyel némi-némi összeköttetése legyen, onnan gyanithatni; mert a forrástól kezdve a Vághon keresztűl egy keskeny vonal soha a legkeményebb télben sem fagy be. Az is különös, hogy a víz melegsége a Vágh vizének áradásával nőttön nő ugy hogy e miatt sokszor fördeni is lehetetlen. Ezen vizet főképen csak fördésre, azaz: külsőképen használják, belsőképen csupán az orvosok javaslatára. – A fördőépület el van osztva kád, – és állófördőre (Gehbad). A kádfördőben 28–22 káddal biró fördő szobák találtatnak, s csővek segedelmével a víz melegségét kiki tetszése szerint mérsékelheti. Az állófördő, hol együtt fördenek, ismét 4 osztályból u. m. urak- közönséges- zsidó- és iszapfördőből (Schlammbad) áll. Ez utolsó legmelegebb s tőszomszédságában van a kutba foglalt forrásnak. A fördővendégek befogadására szolgál egy nagy vendégfogadó. – A vendégfogadó mellett találtatik egy más épület, s ebben vannak: a kávéház, a tánczterem, az ebédlőterem, s az árendás lakhelye. Háta megett ezen épületnek pedig van az újonnan elrendelt sétatér. Egyszóval a pőstyéni fördő, mind hasznos tulajdonságáért, mind a környék szépségéért hazánkban egy a legkedvesebb, s látogatottabb fördők közűl; de egy árnyékos kertben, s más közel levő regényes sétáló helyekben való fogyatkozás sokat lehuz érdeméből.”

Persze, irodalmi művekből is meríthetünk. Megidézi a régvolt fürdővilágot a nyugállományúként Szakolcán (Skalica) élő Gvadányi József generális és irodalmár Pöstényi förödés című, 1787-ben kelt poémája is:

„Vág’ partyán deszkákbúl áll hoszszú épűlet,
Különös kamarák ebbe, ’s jó készűlet,
Semmiben a’ vendég itt meg nem szűkűlhet,
Végezvén fördését, nyoszolyán hevűlhet.

Két köz fördők vannak ez előtt munkálva,
Áll az kerűletek deszkákbúl tsinálva,
Ezekbe bé-űlhet minden szegény, ’s árva
Heverhet fenekén a’ fekete sárba.

Förödik itt Papság, fördik Katonaság,
Városok’ lakosi’, s számos Uraság,
Mossa rűhét zsidó, szennyét a’ czigányság,
Förödik Tóth, Németh, és Magyar Polgárság.”

A mai fürdő

Mivel a közvetlenül a felszínre törése helyén hasznosított pöstyéni termálvíz erősen radioaktív, elsősorban reumatikus és ízületi megbetegedések gyógyítására javallott. Alkalmas továbbá idegbajok kezelésére és műtéti utókezelésekre is. Van közös fürdője is, de közkedveltek a kádfürdős, iszappakolásos és villanyterápiás procedúrák is. Pöstyén szénsavas fürdővel is várja vendégeit. Aki pedig nem látogat el a kellemes fürdővárosba, az a világ számos részén megvásárolhatja a Vágból nyert gyógyító iszapot.

A fürdőépületek

A fürdőépületekről a város nevezetességeiről szóló részben olvashatsz.

Winter Sándor

Winter Sándor (1829–1968) az Érsekújvárhoz (Nové Zámky) közeli Tardoskedden (Tvrdošovce) született, majd amikor feleségül vette Katscher trencséni kereskedő Henriett nevű lányát, Ipolyságon, Hont vármegye székhelyén nyitott textilkereskedést. Sokoldalú vállalkozóként idővel mással is foglalkozni kezdett: volt téglagyára, mészégetője és fűrésztelepe. Ő alapította és három évtizeden át vezette is a helyi takarékpénztárt. Winter 1888-ban értesült arról, hogy az Erdődyek új fürdőbérlőt keresnek Pöstyénbe, és hamar 30 évre szóló szerződést kötött velük. Amikor 1909-ben elhunyt, már majdnem két évtizede segítette pöstyéni fejlesztéseit fia, Lajos is, aki Pöstyénbe kerülésekor még a bécsi Műszaki Egyetem hallgatója volt.

Winter Lajos

Winter Lajos (1870–1968) gyarapította az apai örökséget. Amikor 1890-ben apja mellé szegődött Pöstyénbe, a fürdő fejlesztés volt a fő feladata. Megpróbáltatásai ellenére – Csehszlovákia megalakulása és a későbbi zsidóüldözés, deportálás – töretlen derűlátással, szívósan dolgozott. Modern tervek alapján, neves alkotók bevonásával épült fel a Sándor palota, a Kurhotel, Hotel Thermia Palace, a Napóleon és az Irma fürdő. A Wintereknek köszönhető a fürdősétány és a nyári színház kialakítása is. Benyovszky Mánya Ágnes magyar nyelvű ifjúsági kisregényéből idézünk:

"– ...Winter Lajos elhatározta, hogy egy fényűző szállodát építtet. Volt osztálytársát, a budapesti Hegedűs Ármin építészt bízta meg a tervezéssel, aki akkoriban Böhm Henrikkel dolgozott együtt. Böbének és dédinek, gondolom, ismerősek a nevek, mert élénken bólogatnak. – Winter is aktívan részt vett az előkészületekben. A fürdő körüli állandó gondok és a megfeszített munkatempó miatt azonban idegösszeomlást kapott. Orvosai tanácsára Svájcba ment pihenni, gyógyulni. A nyughatatlan Winter persze ott sem lazított. Felfedezett egy építészeti irodát, amely kimondottan szállodatervezéssel foglalkozott. Ott megmutatta a Hegedűs és Böhm-féle terveket, Svájcban pedig azok alapján kidolgozták a megoldást, hogyan lehet összekapcsolni a szállodát és a gyógyfürdőt. A budapesti építészek aztán ezt használták fel a Thermia Hotel és mellé az Irma fürdő végleges terveinek kidolgozásához. A hatalmas épületegyüttes 1912-re készült el."

Munkatársaink

Korpás Árpád

#idegenvezető #helytörténész és #publicista #a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke

Fehér Kriszta

#költő #író #fotós #projektmenedzser

Benyovszky Mánya Ágnes

#író #helytörténész és #publicista #az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola pedagógusa

Alexovics Gábor

#vállalkozó #ötlet- és #projektgazda

Sztruhár György

#operatőr #dokumentumfilmes

Jitka Rožňová

#költő #műfordító #fordító

Sztruhár Izráel Diána

#újságíró #televíziós szerkesztő #dokumentumfilmes

Könyvvásárlás - A Winter-vakáció kiadvány megvásárolható az alábbi könyvesboltokban:

Kultúra Könyvesbolt

Michalská bašta 4
Nové Zámky
94001

Diderot Könyvesbolt

Tržničné námestie 4810 (Trend épület)
P.O.Box 141
945 05 Komárno

A Knihy - Molnár - Könyv hálózatában

Hlavná 918/2 (OD Univerzál)
924 01 Galanta

Dolná 524/1 (a (Tropicana cukrászda mellett) épület)
927 01 Šaľa

Hlavná 62 (a postával szemben)
931 01 Šamorín

Vámbéry Ármin tér 14/55
929 01 Dunajská Streda

Családi Könyvklub

CENTRUM
Korso Béla Bartóka 790
929 01 Dunajská Streda

MAX pláza
Galantská cesta 5692/20
929 01 Dunajská Streda

Klaudia Gálová
Kníhkupectvo Litera Könyvesbolt

ul. Janka Kráľa 46/27
936 01 Šahy

Madách könyvesbolt

ul. Jókaiho 25
945 01 Komárno

Kníhkupectvo Bestseller Könyvesbolt

Hlavná 13
94301 Štúrovo

Támogatóink

A könyv megjelenését a KULTMINOR – Kulturális Alap támogatta.
Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín.

Köszönjük a Felföldi Tájolónak, hogy hozzájárultak a kisfilm közléséhez.

Együttműködő partner

Pozsonyi Kifli Polgári Társulás - Občianske združenie Bratislavské rožky
Winter Imre Balneológiai Múzeum - Balneologické múzeum Imricha Wintera
Külön köszönet: Sóky Bernadettnek